Metafysika: ferskil tusken ferzjes

Ut Wikipedy
Content deleted Content added
LNo edit summary
SieBot (oerlis | bydragen)
L robot Erbij: az, bar, bs, el, hi, lb, uz Anders: be-x-old
Rigel 5: Rigel 5:
[[af:Metafisika]]
[[af:Metafisika]]
[[ar:ميتافيزيقا]]
[[ar:ميتافيزيقا]]
[[az:Metafizika]]
[[be-x-old:Метафізіка]]
[[bar:Metaphysik]]
[[be-x-old:Мэтафізыка]]
[[bg:Метафизика]]
[[bg:Метафизика]]
[[bn:অধিবিদ্যা]]
[[bn:অধিবিদ্যা]]
[[bs:Metafizika]]
[[ca:Metafísica]]
[[ca:Metafísica]]
[[cs:Metafyzika]]
[[cs:Metafyzika]]
[[da:Metafysik]]
[[da:Metafysik]]
[[de:Metaphysik]]
[[de:Metaphysik]]
[[el:Μεταφυσική]]
[[en:Metaphysics]]
[[en:Metaphysics]]
[[eo:Metafiziko]]
[[eo:Metafiziko]]
Rigel 22: Rigel 26:
[[gl:Metafísica]]
[[gl:Metafísica]]
[[he:מטאפיזיקה]]
[[he:מטאפיזיקה]]
[[hi:तत्त्वमीमांसा]]
[[hr:Metafizika]]
[[hr:Metafizika]]
[[hu:Metafizika]]
[[hu:Metafizika]]
Rigel 30: Rigel 35:
[[ja:形而上学]]
[[ja:形而上学]]
[[la:Metaphysica]]
[[la:Metaphysica]]
[[lb:Metaphysik]]
[[lt:Metafizika]]
[[lt:Metafizika]]
[[mk:Метафизика]]
[[mk:Метафизика]]
[[mn:Метафизик]]
[[mn:Метафизик]]
[[ms:Metafizik]]
[[ms:Metafizik]]
[[no:Metafysikk]]
[[nl:Metafysica]]
[[nl:Metafysica]]
[[no:Metafysikk]]
[[pl:Metafizyka klasyczna]]
[[pl:Metafizyka klasyczna]]
[[pt:Metafísica]]
[[pt:Metafísica]]
Rigel 51: Rigel 57:
[[uk:Метафізика]]
[[uk:Метафізика]]
[[ur:مابعدالطبیعیات]]
[[ur:مابعدالطبیعیات]]
[[uz:Metafizika]]
[[vi:Siêu hình học]]
[[vi:Siêu hình học]]
[[vo:Metafüd]]
[[vo:Metafüd]]
[[zh:形而上学]]
[[zh:形而上学]]
[[zh-classical:形而上學]]
[[zh-classical:形而上學]]
[[zh-min-nan:Hêng-jî-siōng-ha̍k]]
[[zh-yue:形而上學]]
[[zh-yue:形而上學]]
[[zh-min-nan:Hêng-jî-siōng-ha̍k]]

De ferzje fan 27 apr 2008 om 21.04

Metafysika, betsjut lear fan it wêzen en fan de earste oarsaak fan de werklikheid, letterlik betsjut it (Gryksk 'meta ta physika' = 'nei taastbere saken'). De metafysika bestudearet de werklikheid yn har gehiel en ferskilt dêrtroch fan oare wittenskippen, dy't mar in stikje fan de werklikheid ûndersiikje. De metafysika jildt ek as earste filosofy, omdat sy datjinge besiket te trochgrûnjen dat oare wittenskippen as gewoan beskôge, bygelyks dat wat werklik is.